Szerbusztok gyerekek, ma a jazz sötét oldalával ismerkedünk meg. talán kezdjük kicsit távolabbról, hogyé érthető legyen mit is keres egy metálba hajló együttes a rezegán.
Volt már itt szó pszihedelikus, ambient-es, nord jazzekről, amik nem annyira játékosak és pajkosak, mint mondjuk a japók klub-jazzei, az olaszok latin-jazzei vagy a lengyel nu-jazzek, inkább mélyek, nyomottak és sötétek, mégis legalább olyan szépek és jók mint a fentiek, pedig ez a fajta zene bizony a sötét oldal maga, kemény és hideg. Ebből a kategóriából ismertebb nevek pl a The Necks, a Tortoise vagy a Bohren und Der Club of Gore meg persze a The Kilimanjaro Darkjazz Ensemble, ezutóbbinak tagjai alkotják a fenti együttes magját is.
Az együttes az a fentiektől kb annyiban tér el, hogy némi folkos is beütéssel bír, ami nem is tett rosszat, kellemes, de kell hozzá egy hangulat, az biztos. Ja, igen, a metál úgy kapcsolódik ide, hogy valamiért ezt a fajta jazzt a metálosok is bírják, mert kb félúton van a stoner/drone/doom metál vonalhoz, amik hasonlóan elszállt, belassult reszelést jelent, hát így.
A lenti klip elég komoly, a hatvanas évek b-filmes-nácis-pornós vonulatával kombinálták a fentieket, mit is mondhatnék, ütős lett...